Ott állt, egyedül, sötét volt, félt. És Az a háta mögött osont, a nevén szólította, nem tudott mit tenni, mozdulni sem tudott. Szeme sarkából látta amint Buffy üreges, érdektelen tekintettel mered rá, majd tudomást sem véve róla halott kedvesével lejt szenvedélyes táncot. Eközben Az egyre csak közeledett, már érezte háta mögött a levegő mozgását, s csak annyit ismételt:
-Ismét egyek leszünk boszorkány....!
Willow verejtékben úszva ébredt álmából. Még most is futkosott hátán a hideg, hiszen olyan valóságos volt minden. Mióta ígéretett tett a vadásznak, hogy visszahozza Spike-ot minden éjjel rémálmok gyötrik. Többször tisztázta már magában, hogy helyes amit tenni készül, mégsem hagyják nyugodni az emlékek.
-Willow drágám jól vagy?- kérdezte Kennedy.
-Persze csak az álmok...Egyre elviselhetetlenebbek.
-Szeretnél sétálni egyet?
-Tulajdonképpen semmi sem esne jobban. Öltözzünk fel.
A két lány kéz a kézben hagyták el a házat. Hajnali 3 óra lehetett, a levegő friss volt, és illatos, a lágy szellő színes leveleket fújt mindenfelé.
Kennedy tudta, hogy szerelme napok óta titkol valamit, s remélte, hogy ma este megosztja vele.
-Kennedy?
-Igen?
-Félek. Tudod megígértem valamit Buffynak. Ígéretet tettem, hogy visszahozom Spike-ot...
-Spikeot??? Én tudom hogy úgy érzed tartozol neki, de szerintem ezt az elsővel vívott harcban már kiegyenlítetted. Akkor is sokat kockáztattál, de rajtad áll a döntés.
-Csak egy valami nyugtalanít. Tudom hogy már nem leszek többé \"fekete szemű Willow\" hiszen az elsőt már legyőztük, nincs nagyobb hatalma, mint azelőtt volt, hogy Buffyt feltámasztottam. És már megtanultam kontrollálni magam.De az hogy velem rendben lesz minden nem jelenti azt, hogy nem hat ki másra is a mágia. Érted?
-Willow. Tudod mit csinálsz. Én nem hamarkodtam volna el az ígéretet, hiszen annyi dolog történhet. De ahogy belenéztem a szemdbe... Erős vagy, ha valaki, hát te képes vagy következmények nélkül végrehajtani egy ilyen varázst.
-De amikor Buffyt feltámasztottam felbillent az egyensúly és...
-Willow! Én mindig melletted leszek, akármi történik. Tudod, te vagy az én papírsárkányom...
-Tudom. Menjünk haza.